2009. március 27., péntek

Süssünk sünitortát


Tegnap mivel anyáék barátai közül az egyik a szülinapját ünnepelte, megkérték anyát hogy, ő csinálja tortát, hát persze hogy, amikor az ember a legjobban szeretné hogy, sikerüljön a műve nem szokott sikerülni,Szóval az első piskóta nem sikerült, én meg mivel végig ott voltam és segítettem mindenben, úgy dőntőttunk süni tortát csinálunk az első piskótából.
Biztos ismeritek ti is ezt a történetet az Annából és Petiből mi nálunk most ez a nagy kedvenc már tudom belőle az összeset kivúlről elmesélem ha anya vagy apa ép nem ér rá olvasni nekem.
Szóval akkora volt az öröm a torta miatt, én törtem szét a piskótát, és kavartam a csoki pudingot nagyon szuperül is sikerült biztos ezért, alig vártam apa hazajöjjön hogy láthassa milyen ügyes voltam:)).
A buli is jó volt Laciéknál az este annyit táncoltam anya nem vitte a fényképezőt de majd kapunk képeket is biztos, az tuti hogy, 23 óra fele én még nem akartam haza jönni
.

2009. március 25., szerda

Parkban...

Igy alszom már az ágy felső részén.Lent már nem is akarok.











Kép lemaradások...








Valami nem ok a képeket ha feltesszük csak a kódok jelennek meg, igy nem tudok magyarázatot irni melléjúk, na de a tortás képnél például ott anya a névnapomra csinált tortát nekem én pedig kértem gyertyát is hogy el fujhassam.
Meg van fürcsis kép, sajna a haj mosásnál most is orditok rendesen.
A többinél meg kértem anyát fényképezzen csak ugy és én meg pózoltam neki.

Megvagyunk ám...

Jó rég nem irtunk már a blogba, olvasni olvastunk titeket, sőt anya írni is elkezdett többször is csak soha nem jutott a végére valami mindig közbe jött.
Anya sokat kéne pihenjen is mivel ha Árminon múlna már szeretne kintről szemlélődni,a doktor bácsi szerint túl sokat keményedik a pocija, így hát kapott sok bigyót amit szednie kell.
Közben apa is a kórházban volt neki volt egy kisebb műtétje de szerencsére minden jól ment és hamar helyre is jött.
Dédi mamával sincs minden rendben át esett egy szív műtéten anyáék úgy döntöttek ide hozzák míg helyre jön ugyanis nem egy komoly műtét volt szív katéterezés, de úgy látszik ez nem volt elég mivel csak a kórházban van Kolozsváron mert szegény nincs jól én sokat nem értek hozzá, csak annyit tudok hogy beteg és kórházban van, de várom vissza ide hozzánk, bár anya szerint Kati mamánál lesz a továbbiakban, most csak imádkozunk hogy, minnél hamarabb jobban legyen és meg tudják újra műteni.

Én velem minden ok, várom már nagyon a jó időt nem tudom mikor jön már el, ma mikor ki néztem az ablakon fehér volt minden a hótól.
Ja és a legújabb fejlemény az hogy, tudom hajtani a triciklit apa nyárára be ígért egy biciklit is ha ilyen jól haladok mivel egyik napról a másikra sikerült.
A babával a pocakban is minden nap beszélek, és ha pedig megyünk valakihez az az első hogy, elújságolom "Nekem lesz kistestvérem Ármin,ő fiú én pedig kislány vagyok, és fogom nagyon szeretni mert ő még picike lesz", na hát anya bizik benne hogy, ez így is lesz majd.

2009. március 4., szerda

Agusztus 24 2006 Életem egyik leg csodásabb napja


Életem egyik legcsodálatosabb napja...


Aznap sokáig aludtam volt dél mikor fel ébredtem, és annyira nehéznek éreztem az egész testemet
, reggeliztem persze a szokásos kakaó keksszel e nélkül nem indulhatott volna a napom.
Majd később felhívott a barát nőm aki aznap éppen szabad napos volt menjek át hozzá, átmentem délután két óra
felé miután kicsit ősze pakoltam a lakásban.
Ott leültem és egyszer csak éreztem egy erős nyilallást a hasam aljában, azt hittem talán wc-znem kell de nem rájöttem ezek
már olyan fájdalmak amik eddig még nem voltak és közeledik az a pillanat mikor találkozom majd az én pici babámmal.
Néztem az órát még Krisztánál voltam, a fájások közt 10perc telt el, akkor el indultam gyorsan be vásároltam még egy pár dolgot
otthonra, ha én nem leszek majd otthon apának ne kelljen szaladgálnia, persze a fájások nem voltak olyan erősek még tudom éppen azon filóztam,
hogy én ezt nagyon jól bírom és ha így lesz tovább akkor semmi gond nem lesz.
Délután 5 óra fele értem haza, apa még nem volt otthon így le mentem beszélgetni a szomszédokkal ők is azt mondták, ebből tuti baba lesz.
Este vacsiztunk apával ő állandóan kérdezte ne menjünk még be de a fájásaim rend szertelenek lettek, így azt mondtam várjuk míg legalább 5 percesek lesznek.
Apa lefeküdt én meg bújtam egy könyvet amiben a fájásokról olvastam, aztán a fájások hirtelen erősödtek, de még mindig rend szertelenek voltak,
Akkor be ültem egy kád meleg vízbe, na akkor kezdett erősödni és 5 percesek lettek a fájások,
Keltettem apát 3 óra fele, és elindultunk még kiszálltam az éjjel nappaliba vettem sima vizet mert állandóan szomjúság érzetem volt.
Oda értünk a szolgálatos doki meg vizsgált azt mondta bent maradok de egyenlőre még nem szülők igy a dokimnak sem szólnak mert csak 2 cm vagyok tágulva,Na be raktak az emeletre ahol kismamák voltak de akik vígan aludtak!Na mondom kösz én a fájdalmaim közt tuti nem fogok tudni aludni.
Persze nem is aludtam melettem levő kis szekrényen töltött paprika volt amitől csak úgy émelyegtem is ráadásul.5 percenként jártam pisilni és vártam és vártam történjen már valami, akarjon már az én kis angyalkám ki bújni.
De nem ő nem úgy gondolta, majd 6 óra fele azt hiszem annyira álmos voltam megtanultam aludni a fájások közt amik még akkor is 5 percesek voltak, huj de fájt akkor azt gondoltam fáj nagyon.
Majd reggel 7kor be indult a kórházban az élet jöttek mentek asszisztensek, család tagok villanynál körbe néztem őszesen 7n voltunk a szobában.
Majd ki pakoltam naivan a kis cuccomat a táskából mondván még tuti nem szülök tuti ez a normális a többiek is azt mondták fáj nekik és ott voltak napok óta.
Majd jött a dokim Géza, behívott megnézni mondta itt ma szülés lesz mert már 5cm vagyok tágulva, na akkor el folyatta a vizemet.
Attilát azt sem tudtam hogyan hívjam minnél hamarabb legyen ott, az utolsó pillanatban ért oda már vittek fel, még egy utolsó puszi a nagy esemény előtt.
Be kísértek le feküdtem kaptam Kalciumot, meg mást is Nemtim mit, de jöttek azok a fájások és jöttek és nem úgy fájtak mint az 5 perceseim fent ááááhhh azt hittem meghalok, és nem volt szabad csak fél oldalt feküdni hát azt hittem ősze csinálom magam szó szerint, a szoba társam ezt meg is tette, na én akkor meg jártam ki a wcre hányni...nekem hiába mondták hányak oda ne járkáljak nem nem, én zt nem akarom.
Majd jött a doki fájásoknál nézett tágított is rajtam majd mikor már 7 cm voltam átkísértek az asztalra, azt hittem most jön a neheze de nem nyomtam őszesen 3-at es a 4iknél már kicsúszott az én kis szépséges angyalkám az ÉN KISLÁNYOM JÁZMIN!oOda raktak rám úgy ahogy volt háát az egy leirthatatlan érzés volt, csak nézett okosan mintha tudta volna, aztán ki vitték meg mutatták APÁNAK!Aztán engem is meg mutattak neki, bár ezt nem értettem miért én reszkettem szó szerint de nem tudom mai napig sem miért a boldogságtól?az örömtől?vagy a kimerültségtől?szerintem mind a három miatt!
Majd szobára kerültem két óra meg figyelés alá, majd oda hozták az én kis csöppségemet éééés meg foghattam és cicire tettem és ő pedig mintha mindig is azt csinálta volna cicizett!!!!
Hát ennyi Jázmin Adrienn szülés története!